Shvoy Kálmán hagyatéka több , mint 12.000 képből áll. Ezek 17 bekötött albumban, 1 összefűzetlen, különálló lapokból álló albumban, illetve ömlesztve egy dobozban találhatók. A képek zöme saját készítésű fotó, valamint olyan fénykép, melyen Shvoy vagy valamelyik családtagja, ismerőse, politikustársa szerepel. Ezek mellett postai képeslapok, valamint újságkivágások, valamint áttekintő (általában katonai vagy útvonalat rögzítő) térképek tartoznak a gyűjteményhez.

Shvoy Kálmán (1881-1971)

1881. február 12én született Budapesten. A Ludovika Akadémia elvégzését követően itthon és Ausztriában katonáskodott, s továbbképezte magát. 1909-ben Szegedre került, a következő évben feleségül vette Wagner Margitot, a város egyik ismert kereskedőcsaládjának lányát. Végigharcolta az első világháborút, többnyire vezérkari posztokon teljesített szolgálatot különböző alakulatoknál. 1919 márciusában a városi katonatanács egyik vezetője lett, s szervezője volt a Nemzeti Hadseregnek is. 1920-ban ezredessé nevezték ki, majd 1922-ben Budapestre ment s katonai feladatainak ellátása mellett a közéletben is aktívan tevékenykedett. 1924-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé választották. Ugyanebben az évben a szegedi 9. gyalogezred parancsnoka lett. 1925-ben megszerezte az államtudományok doktora címet. 1927-ben tábornok lett, 1929-ben vitézzé avatták. 1930. május 1-től az 5. vegyesdandár parancsnokává nevezték ki, egy évvel később altábornaggyá lépett elő. 1934-ben nyugállományba került, ezt követően politikusi pályára lépett. 1935-től 1939-ig a Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője, a párt Véderőbizottságának elnöke is volt. A párton belüli ellentétek, valamint zsidó származású felesége miatt szakadt végül félbe politikusi karrierje. 1944-ben a nyilas hatóságok internálták. 1945-ben visszatért Szegedre, a bíróság „igazolt”-nak nyilvánította, később mégis megfosztották rendfokozatától, így katonatiszti nyugdíjat nem kapott, különböző alkalmi munkákból (pl. fordítások) élt. 1971. október 25-én Szegeden halt meg.

A hagyaték

A képek gondosan elrendezve és általában feliratozva szerepelnek az albumok lapjain. A feliratokat kézírással készítette vékony papírcsíkokra, melyeket a fotók alá vagy fölé, néhány esetben mellé helyezett, de mindenképpen úgy, hogy a felirat egyértelműen a képhez (esetenként több képhez) társítható legyen. Előfordult, hogy az oldalnak (vagy egy több oldalas egységnek) is adott címet. Az első világháborús albumokon a képekre is írt, a tintaceruzás feliratok a fotókon szereplő személyeket, katonai szempontból fontos tereptárgyakat azonosítják.

Mind a háborús anyaghoz, mind a kirándulásokat bemutató képekhez térképeket is mellékelt, melyeken bejelölte a hadműveleti mozgásokat, a fronthelyzetet, illetve a túráknál az útvonalat. Néhány alkalommal (minden bizonnyal térkép segítségével) maga készített ilyen vázlatokat. Ezeket, de a méretarány nélküli, kivágott térképrészleteket is „térkép” megjelöléssel tüntettük fel a hagyaték leírásában.

A felhasználás

A rendszerben képernyőn látható módon és méretben a képek térítésmentesen, külön eljárás nélkül felhasználhatók magáncélra, feltéve, hogy a felhasználás a jövedelemszerzés vagy a jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja és a felhasználáskor a forrást feltüntetik.(CC-BY-NC-3.0). A professzionális célra történő felhasználásnál a képet a szerzői jog és a könyvtár tulajdonjoga védi, s így az nyilvános felhasználás engedély-és díjköteles. A felhasználási engedély beszerzése, a díjfizetés és másolat letöltése, a könyvtárban történő személyes megjelenés nélkül, elektronikus úton is lebonyolítható. Mindehhez a „Letöltés, megrendelés a tartalomgazdánál” gombra kell kattintania.