Balatoni Múzeum - műtárgyak (51 kép)

Helytörténeti gyűjtemény

Itt kapnak helyet a neves személyiségek személyes tárgyai is. A gyűjtemény jelenleg több mint 4500 tárgyból áll, folyamatosan gyarapszik.

Tulajdonképpen csak a II. világháborút követően alakult ki a helytörténeti gyűjtemény, amelyben elsősorban a kisvárosi polgári élet lakberendezési tárgyait, mindennapi használati eszközeit, a hivatalok, intézmények, egyesületek, a politikai és kulturális események egyéb tárgyi emlékeit, az iparos műhelyekből átvett szerszámokat és termékeket helyezzük el. A gyűjtés kiterjed immár a teljes XX. századra, és a legújabbkori balatoni fürdőélet, idegenforgalom témájával kapcsolatos anyag is megjelent az állományban.

Fegyvertár

A Balatoni Múzeum az I. világháború idején hozta létre hadigyűjteményét. A több mint 2500 tárgy többségét a kiegészítők – zabla, kengyel, sarkantyú – alkotják. 

A Darnay Múzeum különösen gazdag fegyvertára a II. világháború végén megsemmisült, a hiányt csak részben pótolták az 1950-es évek elején a főúri kastélyokból a múzeumba került díszfegyverek. Gyűjteményünkben megtalálhatók távoli országok és földrészek különleges fegyverei is. Az ős- és római kori fegyverek a régészeti, a rabsic puskák a néprajzi gyűjteménybe kerültek. Fegyvertárunk gyakorlatilag zártnak tekinthető.

Iparművészeti gyűjtemény

Az iparművészeti gyűjtemény a Darnay Múzeum Keszthelyre költözésével jött létre, de a II. világháború végén szinte teljesen megsemmisült. 

Az 1952. évi IV. törvényerejű rendelet alapján több főúri kastély és kúria megmaradt berendezési tárgyai kerültek a múzeumba. Az 1960-as és az 1970-es években a Festetics-kastély berendezéséhez több száz tárgyat adtunk át. Sigray Antal gróf letétje (1952) 1997-ben került vissza az örökösökhöz. A jelenleg zárt gyűjtemény 1368 tételből áll.

Néprajzi gyűjtemény

Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeumban a néprajzi tárgyak gyűjtése 1903-ban kezdődött meg. A múzeum gyűjtőköre akkoriban az egész Balaton térségre terjedt ki, így Zalán kívül Somogy és Veszprém megye néprajzi tárgyai is a gyűjteménybe kerültek. A kor szellemének megfelelően elsősorban az esztétikus, reprezentatív, azaz a népművészet kritériumainak megfelelő tárgyakra koncentráltak. Az egyik első nagy népművészeti kiadványsorozat, melyet a köztudat ma Malonyay-kötetekként ismer, két kötetben is foglalkozik a Balaton népművészetével (A balatonvidéki magyar pásztornép művészete 1911. és A dunántúli magyar nép művészete 1912.) A pótolhatatlan, igen gazdag képanyagot tartalmazó forráskiadvány Balatont érintő köteteinek írója Sági János, a Balatoni Múzeum első néprajzkutatója, aki a kiadványhoz múzeumunk néprajzi gyűjteményének nagy mennyiségű tárgyi anyagát válogatta be. A múzeumon belül kiemelkedővé vált néprajzi gyűjtemény igen nagy veszteségeket szenvedett a II. világháború végén, mégis, az azóta összegyűjtött anyag ma már több mint 11000 tételből áll. Gyűjtőkörünk jelenleg a régi Keszthelyi járás területe. A néprajzi gyűjtemény legmegbecsültebb és legkedveltebb tárgyai az esztétikai tartalommal is bíró, a népművészet körébe tartozó darabok. Kiemelkedik ezek közül a kerámia- és a fafaragás-gyűjtemény, melyek legszebb darabjai a céhkorsók és a pásztorfaragások. Híres a hímes tojás gyűjteményünk, melynek legrégibb darabjai az 1880/90-es évekből származnak. A 20. század második felében a Kis-Balaton környékének jellegzetes népviseleti darabjai is a múzeumba kerültek.

A gyűjtemény összes képének megtekintése