Zempléni Múzeum, Szerencs - képeslapok (241768 kép)

Ismertető

A képes levelezőlap egy érdekes kordokumentum. Megjelenésének idején nyomdai úton, nagy tömegben előállított postatermék, amely nem tekinthető se egyedinek, se különösebben értékesnek. A múló idő azonban - hasonlóan más tárgyakhoz - megritkítja mennyiségét és megnöveli az értékét. Ha összevetjük más múzeumokban őrzött használati tárgyakkal, megállapíthatjuk, hogy az alábecsült képeslap sokszor különlegesebb és informatívabb, mint azok. Egyrészt azért, mert felidézi és megőrzi saját korának képi valóságát. Képes oldala grafikai alkotás vagy fénykép alapján készül, a rányomtatott szövegből pedig arról is információt kapunk arról, hogy mit ábrázol a kép. Ráadásul a postán küldött lap megörökíti feladójának gondolatait, élményeit, így a tárgy mögött megjelenik maga az ember. Ha mindezeket figyelembe vesszük, máris érthető, hogy miért voltak a képeslapnak – szinte megjelenésének első pillanatától – szenvedélyes gyűjtői, és miért egyre népszerűbb a történelem iránt érdeklődők: a kutatók és a laikusok között is.

...

1967-ben dr. Petrikovits László fogorvos, ismert műgyűjtő adománylevelével 400 ezer képeslapot, valamint ex libriseket, könyveket, régészeti, néprajzi, képzőművészeti tárgyakat ajándékozott Szerencs községnek azzal a kikötéssel, hogy abból múzeumot hoznak létre, és azt a későbbiekben sem vihetik el a településről. A felajánlás nagy lendületet adott a múzeumalapítás ügyének Szerencsen, amely már a 60-as évek elejétől napi renden volt, így az intézmény 1968. december 3-tól megkezdhette működését.

...

A Zempléni Múzeum azóta területi múzeumként működik, Szerencs és környéke, a Taktaköz és a Harangodvidék kulturális örökségét kezeli. Történeti, régészeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyak gyűjtésén túl az intézmény fő profilját továbbra is a nemzetközi hírű képeslap-gyűjtemény és az ex libris kollekció gondozása képezi.

A múzeum kollekciói közül kiemelkedő jelentőségű a képeslap-gyűjtemény, amely az adományozás óta folyamatosan gyarapszik, nagyságrendje az 1 millió darabhoz közelít. A gyűjteményben hazai képeslapkiadás darabjain túl nagy mennyiségű külföldi lap is található a világ minden tájáról.

A gyűjtemény legértékesebb, és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg azok a lapok, amelyek a különböző országok településeit, tájait, a városok, falvak egyes épületeit ábrázolják. A földrajzi lapokat kontinensenként, országonként, településenként alfabetikus rendbe csoportosítottuk. A legnagyobb egységet a magyar települések alkotják, itt megtalálhatóak mindazon lapok, amelyek a történelmi Magyarország tájegységeit, városait, falvait örökítik meg.

...

...
A tematikus lapok műfaja elsősorban a képeslapkiadás kezdeti időszakában volt népszerű. Ekkor a képeslap egyfajta tömegkommunikációs szerepet is betöltött, hisz minden jelentős és néha kevésbé fontos eseményről képeslapot is adtak ki. Szinte felmérhetetlen az a témagazdagság, amely ezt a gyűjteményegységet jellemzi. Csak a legfontosabb kategóriákat kiemelve:
  • történelmi
  • különböző eseményeket bemutató (kiállítások, vásárok, tűzesetek, földrengések, katasztrófák)
  • gazdasági (mezőgazdaság, ipar, közlekedés)
  • néprajzi (külföldi, magyar – tájegységek, települések, jellemző tevékenységek - szántás vetés, szüret, hímzés stb.)
  • természettudományi (állatok fajonként, növények, barlangok, bányák)
  • híres emberek (írók, költők, zeneszerzők, színészek)

A legnagyobb tömegben előállított képeslapok a társasági érintkezésben oly gyakran használt üdvözlőlapok voltak. A nagy egyházi ünnepek alkalmával (karácsony, húsvét, pünkösd), valamint a névnapokon szokássá vált, hogy a rokonok, ismerősök képeslapok által juttatták el egymáshoz üdvözletüket, jókívánságaikat. E gyűjteményi egységben külön válogatva találhatóak meg az újévi, karácsonyi, húsvéti, pünkösdi és a névnapi üdvözlőlapok, az egyes jellemző motívumok alapján csoportosítva.

A képzőművészeti lapok két kategóriát alkotnak. A kisebb csoportban azok szerepelnek, amelyek önmagukban is művészi alkotásnak tekinthetőek, az alkotó eleve képeslapnak szánta őket. A másik egységet a reprodukciók alkotják. A világ nagy múzeumai, képtárai a A szerencsi Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye gyűjteményükben őrzött művészi alkotásokat képeslap formájában is bemutatták, így szinte minden jelentős képzőművészeti alkotás megjelent ilyen formában is.

...
...

A korábban felsorolt egységek digitális formában is jók megismerhetőek, használhatóak. A múzeum kiállításának látogatói leginkább a különleges technikával készült lapokat kedvelik, azokat célszerűbb „élőben”, saját valójukban megtekintetni. Ebben a gyűjteményi egységben nem az ábrázolt tartalom a lényeges, hanem az a mód, ahogyan a képeslapot előállították. A kiadók a korabeli nyomdatechnika minden lehetőségét kiaknázták, hogy minél különlegesebb darabokat hozzanak létre. Nagyon gyakoriak az ún. domborított nyomással nyomott lapok, de a síkból a tér felé elmozdulást szolgálják az ún. zárt levelezőlapok, amelyek két lapból állnak, s szétnyitva különböző formákat képeznek. Gyakran nem a hagyományos papírt használták a lap alapanyagának. Ismerünk szarvasbőrből, nyírfakéregből, fenyőből, alumínium- vagy rézlemezből készült lapokat is. Az is divatos volt, hogy a papír alapanyagot különböző rátétekkel díszítették. A matricás, a hímzett, a selyem, a gyöngyporos, a csipkés, a tükrös, a haj- és szövetrátétes lapok mellett kedvelt volt az élő virágos, nem egyedi készítésű, hanem bolti forgalomban árult lap is. A századforduló újítása volt az ún. átvilágítható lap, amely a természetes állapotában és a fény felé tartva két különböző képet mutatott, pl. megtekinthető volt egy épület kívülről és belülről, vagy nappal és éjszaka különbözősége.

...
...
...

A Zempléni Múzeum küldetésnyilatkozatának megfelelően régóta törekszik arra, hogy a gyűjteményeit minél szélesebb körben kutathatóvá és felhasználhatóvá tegye. Ezért több olyan projektnek a kezdeményezője és projektgazdája volt, amely online katalógusok létrehozását célozták meg.

Az a projekt, amely által a múzeum infrastrukturális fejlesztése valósult meg (A Zempléni Múzeum oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erősítése, TIOP.1.2.1. A1-15/1-2015-0021) számos olyan elemet tartalmazott, amelynek következtében a gyűjtemény szélesebb körben, pl. a közoktatás céljaira is használhatóvá vált. A projekt keretében elkészült egy olyan egyedi adatfeldolgozó rendszer, amelynek segítségével megtörténhet a lapok szakmai feldolgozása, speciális adatok (kiadói, nyomdai, postai, képi) feldolgozása, valamint a földrajzi lapok geokódolására is lehetőség nyílt. Az adatrögzítés online formában valósult meg, így az adatbázis utólagos pontosítására is van lehetőség anélkül, hogy az internetes elérhetőség szünetelne. Az offline adatbázis a gyűjteményi munkához, az adatfelvitel előkészítéséhez szolgál segítségül. Az elkészült adatbázis folyamatosan bővíthető és javítható, és a projekt fenntartási időszaka alatt, sőt az után is működése biztosított.

A gyűjtemény összes képének megtekintése