Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok (447 kép)

Története

A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-es alapításától fogva rendelkezett képtárral, mely a 19. század végére jelentős magyar és külföldi festményanyagot gyűjtött össze. A múzeumok specializálódásának következményeként az egységes Képtár fokozatosan osztódott kisebb egységekre. A képgyűjtemény a 20. század elején átkerült az 1906-ban felépült Szépművészeti Múzeumba, melyből 1957-ben, a magyar mesterek műveit különválasztva, létrejött a Magyar Nemzeti Galéria.

A múzeumtól független Történelmi Képcsarnok 1884-ben történt megalapítását a fokozódó tudományos történeti érdeklődés hívta életre. A koncepció kidolgozója, Pulszky Károly a gyűjtemény feladatát a hiteles történeti rekonstrukció megalapozásában jelölte meg, melynek eszköze a forrásértékű és hiteles, képes dokumentumok gyűjtése. Az anyagot a Nemzeti Múzeum Képtárából és a Széchényi Könyvtár metszettárából válogatta össze. A 20. század elején a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó gyűjteményt 1934-ben a Nemzeti Múzeumhoz csatolták, melynek azóta is egyik főosztályát alkotja. A Történelmi Képcsarnok vált a magyar és egyetemes történelem képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünké.

...

A Nemzeti Múzeum nagy képtári terme 1880 körül

Gyűjtőköre

Képes forrásoknak azokat a képzőművészeti ábrázolásokat (festményeket, rajzokat, metszeteket) nevezzük, melyek elsősorban az ábrázolt történeti téma miatt, tartalmi szempontból fontosak. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményeinek képei és a helyszínek látképei mellett azok az ábrázolások tartoznak ide, melyek a magyar kultúrtörténet egy-egy jellemző részletét a valóságnak megfelelően mutatják be.

A gyűjtés döntő szempontja a hitelesség. Gyűjtőkörünkbe a magyar mesterek művei mellett külföldi művészek magyar vonatkozású alkotásai is beletartoznak. A 19. századi anyagban a magyar nemzeti festészet egymást felváltó irányzatai és a Magyarországon megfordult vagy magyar megrendelők számára dolgozó külföldiek munkái egyaránt megtalálhatók.

...

Pulszky Károly festményt vizsgál, 1880-as évek

...

Horthy Miklós kormányzó 1923. január 16-án megnyitja a Magyar Történelmi Képcsarnok állandó kiállítását az MTA épületében

Szakmai tevékenység

A Történelmi Képcsarnok a 20. század első felében kialakuló történeti ikonográfiai kutatás legfőbb hazai műhelyévé vált. A muzeológusok szakmai munkájába beletartozik a gyűjtemény anyagának feldolgozása, publikálása, a gyűjteménygyarapítás - mely elsősorban a magyar vonatkozású hungarica ábrázolások gyűjtésére összpontosít -, az érdeklődő kutatók kiszolgálása, valamint a gyűjtemény kiállításokon történő bemutatása. A Képcsarnok munkájának egy másik fontos területe- mellyel legtöbbször találkozhat a nagyközönség - a történeti munkák illusztrálása. Az elmúlt 120 évben alig akadt olyan magyar kiadású, illusztrált, történelmi vonatkozású kiadvány (Domanovszky Sándor öt kötetes Magyar Művelődéstörténetétől a Magyar Kódexen át az Akadémiai Nagylexikonig), amelyben ne szerepelne a Történelmi Képcsarnok egynehány műtárgyának reprodukciója.

Festmény gyűjtemény

A Nemzeti Múzeum rekonstrukciója során 2002-ben új helyére költözött Képcsarnok festményraktárában kihúzható rácsfalas rendszerben van elhelyezve a kb. 2500 olajfestmény. A 16-tól a 20. századig terjedő időszakból származó képek zöme portré, ezt kisebb mennyiségben egészítik ki látképek, eseményábrázolások és zsánerképek.

...

A Történelmi Képcsarnok festményraktára a rekonstrukció után

Grafikai gyűjtemény

A közel 50.000 darabos Grafikai Gyűjtemény több kisebb tematikus gyűjteményegységet foglal magában, amelyek elkülönülnek a műtárgyak nyilvántartásában és raktározásában is. A két legnagyobb gyűjteményi egység az arcképek és a látképek csoportja, mindkettő alfabetikus sorrendben kialakítva. Az eseményábrázolásokat időrendbe, a viseletképeket - ide tartoznak a polgári, katonai és népviseletek, divatképek, zsánerképek - tematikusan és időrendbe osztályozzák. A fenti csoportokba nem tartozó egyéb témák a vegyes tárgyak gyűjteményébe tartoznak, ahol többek között allegóriák, árucímkék, castrum dolorisok címerek, címlapok, családfák, diadalkapuk, emléklapok, ereklyék, fegyverek, illusztrációk kalendáriumlapok, kegyképek, oklevelek, pecsétek, reklámlapok, síremlékek, szentképek, tézislapok, térképek és tervrajzok találhatók.

...

A Történelmi Képcsarnok grafikai raktára a rekonstrukció után

...

Digitalizálás a Történelmi Képcsarnokban, 2016

A gyűjtemény összes képének megtekintése